Az Ige testté lett

Amikor Isten szól, szava örök érvényű, akár egy felbonthatatlan szövetség vagy megszeghetetlen szerződés. Mindig azt mondja, amit gondol, soha nem hazudik, és soha nem hallhatjuk Tőle, hogy ”Bocsánat, de meggondoltam magam.”

Zsidókhoz írt levél 1,3 verse azt mondja:

“hatalmas szavával hordozza a mindenséget”

Zsoltárok 89,35 verse:
 
“Nem szegem meg szövetségemet, nem másítom meg, ami a számon kijött.”

Az egész világmindenséget Isten szavának hatalma és ereje tartja össze. Az Ő Szava, Igéje volt az, ami a földet és a rajta található minden élőlényt létrehozta. Szava alkotta Ádámot és Évát. Nem kezével formálta őket, úgy, ahogy mást sem itt a földön; életre beszélte őket.

Majd miután mindezt megalkotta, így szólt Isten:
“Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen!” (1Móz 1,28)

Isten feltétlen hatalmat adott Ádámnak és Évának. Amikor Isten a hatalmat és az uralamat átadta, a saját fennhatóságát – saját jogát arra, hogy uralja és kormányozza a földet – visszavonta és emberi lényeknek adta át.Bizonyos értelemben kivonta magát a föld irányításából.

A fentiek bizonyosan elgondolkodtatnak, de a leírtak igazak, és megválaszolak egy csomó az Isten mindenhatóságával kapcsolatos kérdést. Ebben a témában és arról, hogy mindez számunkra mit jelent, bővebben tanítok a most befejezett “Az Ige testté lett” sorozatomban, ami a hó végén kerül adásra a Gospel Truth TV csatornán.

A Zsoltárok 15,4 versében azt olvashatjuk, hogy az istenfélő, igaz ember esküjét nem vonja vissza, mégha kárt vall is. A magyarban itt használt “istenfélő” kifejezés az angolban “istenes”-ként (“godly”) használatos, ami “Istenhez hasonló”-t jelent. (a ford. magyarázó fordítása) Isten nem szegi meg esküjét, mégha kárt is vall. Amikor Ádám és Éva ellenszegült, Isten nem szegte meg Szavát, azért, hogy a döntésük okozta borzasztó problémáktól és bajoktól megmentse őket. Ez a föld az embereknek adatott, azzal, hogy mindazt tehetnek vele, rajta, amiről úgy gondolják, hogy helyes. Ugyanakkor az első emberpár cselekedete nem érte Istent váratlanul; tudta, hogy mindaz bekövetkezik, és már akkor megvolt a terve arra, hogy hogyan békítse ki az emberiséget önmagával.     

“ Ha pedig az egynek elbukása miatt lett úrrá a halál egyetlen ember által, akkor azok, akik bőségesen kapják a kegyelem és az igazság ajándékát, még inkább uralkodni fognak az életben az egy Jézus Krisztus által. Mármost, ahogyan egynek a vétke lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az igazsága minden ember számára az élet megigazulásává. Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lettek igazakká.” (Róm 5,17-19)

Jelenések könyve 13,8 versében azt olvashatjuk:

“hogy imádja őt mindenki, aki a földön lakik, akinek neve nincs beírva a megöletett Bárány életkönyvébe a világ kezdete óta.” (kiemelés tőlem)

A fenti igehelyek két fontos kérdésre adnak választ: az egyik, hogy Jézusnak miért kellett a földre jönnie? A másik kérdés: ha szükséges volt, hogy eljöjjön, miért várt Isten 4000 évet, hogy elküldje közénk?

Isten a férfinek, egy embernek adta a föld feletti uralmat. Amikor az ember megengedte magának, hogy becsapják, és amikor átengedte a hatalmát a Sátánnak, bizonyos értelemben örökös társa lett az ördögnek. Az emberi testen keresztül a Sátánnak hatalma van a földön. 

Ezért volt szükséges, hogy azt a hatalmat egy férfi, emberi testben vegye vissza. Istennek emberré kellett lennie, hogy a hatalmat visszavegye ahhoz, hogy ítéletet tartson a földön.

“Sőt arra is adott neki hatalmat, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.” (Jn 5,27)

Isten nem szegi vagy változtatja meg Szavát, ezért kötve volt, hogy akként cselekedjen, ahogyan azt korábban megmondta.

Miért kellett várni 4000 évig? Ez a válasz: Amikor Isten megteremtette az embert, azt mondta, “Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá” (1Móz 1,26). Szó szerint életre szólta Ádám testét. Akkor még Istennek megvolt a joga, hogy azt cselekedje, mert még nem adta át a föld feletti  hatalmat az embernek.

Továbbá, ha egyszer átengedte a hatalmat az embernek, utána már nem hagyhatja ki a számításból. Az utolsó Ádámot, Jézust  Istennek kellett volna életre szólnia, de mostmár csak embereken keresztül szólhatott. Isten többé nem volt közvetlen kormányzó és uralkodó, és az embernek kellett hangot adnia Isten szavának.

Zsoltár 115,16 így írja:

“Az egek az ÚR egei, de a földet az embereknek adta.” 

Más szavakkal fogalmazva, a földön kívüleső minden dolog Istenhe tartozik, de a földet az emberek fiainak adta. Ez egy erős megállapítás. Isten szó szerint határokat szabott magának szava által. Embereken keresztül kellett munkálkodnia, és csak néhányan voltak megfelelően érzékenyek arra, hogy meghallják Őt a szívükben és prófétáljanak arról, amit hallottak.

Istennek egy fizikai testtel rendelkező személy által kellett életre szólnia az utolsó Ádámot.

Galatákhoz írt level 4,4 verse:

“De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát.”

Ha tanulmányozod ezt az igehelyet, azt jelenti “a megfelelő pillanatban”. Addig, amíg minden prófétai kijelentés és kinyilatkoztatás el nem hangzott. Jézus csak akkor tudott színre lépni, ha minden, aminek el kellett hangoznia, kimondatott. 

Például prófétálva volt, hogy Jézus egy szűz által születik. Ez kulcsfontosságú, mert azt jelenti, hogy Jézus nem csak egy jó ember volt; Ő maga volt Isten, aki megtestesült. Mária által Jézus emberi testet kapott, de az Atyaisten véra folyt ereiben. Isten-ember volt.

“Mária megkérdezte az angyalt: ‘Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?’ Az angyal így válaszolt neki: ‘A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.” (Lk 1,34-35) 

A következőket gondolom arról, ami történt:Amikor  Mária megkérdezte, “Hogyan lehetséges ez?”, akkor nem a lehetőséget kérdőjelezte meg, hanem a hogyanra kérdezett rá. És az angyal elmondta, hogy Isten Igéje a tiszta  mag, és minden, 4000 éve százak által  kimondott szó fogan meg benned.  

1Péter 1, 23 verse szerint,

“mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által.”

Az itt szereplő mag szó a görög eredetiben “spóra”, amely a görög sperma szóból származik, amely a férfi magjára utal. Jézus szűz által történt születése minden tekintetben természetes volt, egy dolgot kivéve: nem egy férfi magja termékenyítette meg, hanem a mag Isten Igéja volt. Az Ige testté lett! Minden, ami Jézussal kapcsolatban próféták által kinyilatkoztatott, “sporá”-vá azaz maggá lett.

Akár szó szerint, akár szimbolikus értelemben vesszük, hiszem, hogy mindannyian rendelkezünk egy szellemi méhhel. Vegyük Isten Igéjét, mint egy olyan magot, amelyre mindannyiunknak szüksége van, és egészen addig elmélkedjünk rajta, amíg megfogan bennünk – amíg meglátjuk szívünkben az eredményt. Majd mikor meglátjuk, életre beszélhetjük.
Ez az, amiről Jézus beszél a Márk Evangéliuma 11,23-ban:
   
“Bizony, mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat tengerbe! - és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik -, annak meg is adatik az.”

Isten Szava élő. Igéje egészség a testünknek és élet azoknak, akik rátalalálnak.Elküldte Igéjét, hogy meggyógyítson és megszabadítson bennünket a pusztulásból és sok más dologtól. És mi mindannyian, akik Szavát szívünkbe helyezzük és megengedjük, hogy a mag megfoganjon, a maga idejében meglátjuk majd a megnyilvánulását annak, amit hiszünk és beszélünk.

U.i.: 1968 március 23. volt az a nap, amikor Isten végérvényesen megváltoztatta az életemet. Ez volt az a nap, amikortól igazán elkezdtem Igéjét a szívembe ültetni. Megfogant, elkezdtem kibeszélni és most, 40 évvel később, mások is látják az eredményt. Szeretném, ha tudnád: Isten nem személyválogató. Ha mindezt meg tudja cselekedni egy magába forduló, intorvertált személyiségű texasi-val, akkor veled is képes

Szeretünk téged!